Oszd meg a bejegyzést másokkal Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz
A A A A A

Növényvédő szerekkel terjed az allergia?

A különféle vegyszerek hatása jó ideig nem érzékelhető, legalábbis nem túl feltűnőek a tünetek. Néha egy kis puffadás, hasfájás, máskor érthetetlen fáradékonyság, csökkent teljesítmény jelzi, hogy valami nincs rendben. A nehezen meghatározható panaszok alapján sokszor a leggondosabb szakember is csak nehezen tud a baj nyitjára rájönni.


A tápanyagokat vizsgálva kiderül, hogy a túlérzékenység hátterében legtöbbször nem az élelmiszerek összetevői állnak. Napjainkban a táplálkozás egyre gyakoribb egészségkárosító anyaga a sokféle peszticid.

Mi az a peszticid? Magyarul egyszerűen csak növényvédő szernek hívják, nemzetközileg elterjedt elnevezése azonban jobban fedi a valóságot. A latin eredetű peszticid a pestis (járvány) és a caedere (megöl) szavak összetételéből keletkezett, s jelentése nyilvánvalóvá teszi, miről is van szó: nem védelemről, hanem megsemmisítésről. Nem csoda, hiszen a különféle peszticideket nem azért találták ki, hogy megvédjék az embert a kártékony rovaroktól és gyomoktól. Eredetileg vegyi hadviselésre fejlesztették ki. Csak később ismerték fel, hogy ezek a vegyszerek bevethetők a természet ellen is. S azóta napról napra észrevétlenül dúl a hadviselés, amelynek áldozata végül is maga az ember.

Vegyszerben tocsogó zöldségek

A zöldség és a gyümölcs ma már nem hagyományosan termelt táplálék, és sajnos nem lehet tudni, hogy hol milyen növényvédő szerrel permetezik. Az erősen mérgező hatású anyagok a takarmányon keresztül a vágóállatok húsában is felhalmozódnak. Ráadásul a talajvízzel és a levegővel gyakran oda is eljutnak, ahol egyébként nem használnak növényvédő szert. Így végül valamennyi méreg végállomása megint csak az ember, mivel a veszélyes anyagok a táplálékláncon keresztül a szervezetébe kerülnek. Bátran állítható tehát, hogy a mindennapi eledel egyre nagyobb kockázatot jelent az egészségre.

Rejtélyes kórság

A peszticidek és égési termékeik ma már mindenütt jelen vannak. Egyes országokban azonban – bár ez nem vigasz – sokkal rosszabb a helyzet, mint Magyarországon. Hollandiában ötször nagyobb mennyiségű méreg jut egy hektárra, mint például Németországban vagy hazánkban. A harmadik világ országaiban pedig – a hiedelmekkel ellentétben – még rosszabb a helyzet. Ott ugyanis a fejlett országokból kitiltott, olcsóbb, ám veszélyes mezőgazdasági mérgeket úgy szórják a földre, mintha porcukor lenne.
Mivel a vegyszerek hatása jó ideig nem is érzékelhető, sokan csak későn figyelnek fel a veszélyre. Ezért aztán egyre többen szaladgálnak orvostól orvosig nehezen diagnosztizálható panaszokkal, anélkül, hogy segíteni tudnának rajtuk. Pedig a rejtett mérgezés előbb-utóbb komoly következményekkel jár. A különböző mérgek igen eltérő, nem túl jellegzetes tünetek és betegségek sokaságát produkálják.

Hogy milyen fajta rák kialakulásának részesei a mezőgazdaságban használt vegyszerek, az ma még nem tisztázott. Az azonban biztosra vehető, hogy a májzsugorodás, a májrák és a különféle allergiák kialakulásában komoly szerepük van. A modern környezeti méreg rendkívül alattomos: hihetetlenül kis mennyiség is elegendő ahhoz, hogy rosszindulatú hatását kifejtse. Már akkor is súlyos károsodást okozhat, ha a táplálékban egymilliomodnyi vagy akár egymilliárdnyi gramm arányban van jelen kilogrammonként.

A kimutathatóság mellett a másik nehézség az eddig tisztázatlan hosszan tartó és hosszú távú hatás. A peszticidek és a még náluk is mérgezőbb bomlástermékeik lappangási ideje nagyon hosszú. A méreg bevitelétől az általa okozott betegség kialakulásáig tíz, néha harminc év is eltelhet. Ezért nehéz vagy lehetetlen bizonyítani, hogy egy-egy betegséget a peszticidek okoztak. A legtöbb orvos meg van győződve arról, hogy a tipikus „környezeti panaszok” állandó emelkedését mindenekelőtt a peszticidek egyre fokozódó használata okozza.
Ráadásul a szervezetbe nemcsak növényvédő szerek, hanem más szerves és szervetlen kémiai anyagok is jutnak, amelyek kölcsönhatásáról még kevesebbet tudni. Lehet, hogy együttesen, a hatásuk összegződése után még a megengedett mennyiségben is komoly bajt okozhatnak, ha a szervezetbe kerülnek, és ott felhalmozódnak.

Veszélyforrás

A gyártók ugyan ártalmatlannak tüntetik fel a peszticideket, mondván: alkalmazásuk szakszerű használat mellett semmilyen veszéllyel nem járhat, ám a következményekre nem figyelmeztetnek. Sajnos, az egyébként rendkívüli eredményekre képes géntechnikát sem mindig jóra használják. Rengeteget költenek arra, hogy az egyes növényeket bizonyos növényvédő szerrel szemben ellenállóvá tegyék, holott az emberiség érdeke olyan termesztés megvalósítása lenne, amely jelentősen csökkentené e szerek alkalmazását.

De nemcsak az élelmiszer lehet veszélyforrás. A ruházat csaknem ötven százalékának alapanyaga a gyapotból készülő pamut. A gyapotcserje pedig peszticidkúrán megy át. Termelése valóságos ökológiai katasztrófa, ezért csak azok az országok termelik, amelyeknek gazdasági okból nincs más választási lehetőségük. Csak kevesen tudják, hogy az európai gyapotszállítmány legnagyobb része Horvátországból, a szövet pedig az egykori Szovjetunió tagköztársaságaiból származik. Ezekben az országokban pedig semmiféle komoly tilalom nem vonatkozik még a peszticidekre.

Van ugyan törvényi előírás: az élelmiszerekben megszabják a peszticidek előfordulásának legnagyobb mennyiségét. Az előírt értékek látszólag jelzik is a biztonságot, ez azonban mégis csupán a látszat, mivel gyakran csak a kimutathatósági határra korlátozódnak. Ráadásul több szakértő véleménye szerint túl magas is a megengedett érték. A megállapított határértéket már csak azért is érdemes gyanúval fogadni, mert az ember nap mint nap számtalan más vegyi szennyezésnek is ki van téve. S ez a káros hatások megsokszorozódásához vezet. Egyébként pedig egyetlen gyártó sem törődik azzal, hogyan hatnak a különböző „hétköznapi mérgek” kombinációi az emberre.

Az anyatej sem biztonságos?

Az előírás azért is megtévesztő, mert a peszticidek engedélyezett legmagasabb értéke olyan emberekre vonatkozik, akik már szinte nem is léteznek: általában a hetven kilogramm súlyú, makkegészséges és „átlagos” fogyasztási szokásokkal rendelkezőkre. Az azonban senkit sem érdekel, hogyan hat a mérganyag a gyermekekre, az idősekre és a betegekre. Mindez odáig vezetett, hogy már az anyatej is mérgezett. Sőt előfordul, hogy az egészségesen élni kívánó kismamák tejében van legnagyobb töménységben peszticidek és nehézfém. Hiszen ők naponta sok friss zöldségfélét és gyümölcsöt fogyasztanak, így a tejükben koncentrálódik minden, ami a növényekbe került. Szerencsére az anyatej még így is olyan értékes, hogy a mesterséges tápszereken messze túltesz, és különösen a csecsemők immunrendszerének védelméhez elengedhetetlenül szükséges.
Helytelen lenne azt állítani, hogy a méregáradat megfékezésére semmi sem történik, hiszen sok peszticid használata tilos, mivel túl veszélyes. De csak a használatát tiltották be, nem a gyártást és az exportálást.
Azért a kiskertekben lehet következetesen peszticidek nélkül is gazdálkodni. A biokertészethez szükséges valamennyi árucikk beszerezhető a bioüzletekből.

Védekezés

Ennie mindenkinek kell, de nem mindegy, hogy mit. Aki kevésbé veszélyes élelmet akar venni, ne a legolcsóbbat keresse! Olcsón ugyanis nagy mennyiséget lehet termelni, és ilyen okból feltétlenül használnak peszticidet. Persze nincs biztosíték arra, hogy a drágább termékekben nem fordul elő méreg. A biogazdaságokban termelt áruk viszont tényleg nem tartalmaznak ilyen növényvédő szereket. Ezért a biztonságért kicsit többet kell fizetni.
Természetesnek tűnik, ám sok ember nem érzi annak, hogy fogyasztás előtt a zöldséget és gyümölcsöt folyó vízzel megmossa.

Vásárlásnál a szabadföldi terményt kell előnyben részesíteni, a melegháziaknál ugyanis különösen sok mérget használnak.
Aki le akar mondani a húsról, tegye nyugodtan. Nemcsak azért, mert a vegetáriánusok hosszabb életűek lehetnek, és kevésbé hajlamosak szív- és keringési betegségekre, hanem azért is, mert az állati eredetű termékekben (főleg a belsőségben) a peszticidek különösen nagy mennyiségben halmozódnak fel.

Nagyon fontos a termékleírás alapos áttanulmányozása, mert ebből kiderülhet, hogy tartalmaz-e olyan anyagot, amire a vásárló allergiás. Mindenki csak ezután döntse el, hogy megvásárolja-e. Lehetőség szerint kerülni kell a vegyszerekkel kezelt félkész és készételek fogyasztását. Levest és főzeléket ételízesítő por, illetve kész fűszerkeverék helyett érdemes inkább friss vagy szárított fűszerrel ízesíteni.

Gyógymód

- Salaktalaníts

- Amennyiben gyanakszol valamilyen vegyi anyagra vagy tartósítószerre, teszteltesd ki! A teszt segít a túlérzékenységet okozó anyagok feltárásában is.

- Ha panaszod van, feltétlenül keress fel olyat, aki ért a méregtelenítéshez, salaktalanításhoz.

- Csak akkor szedj gyógyszert, ha elkerülhetetlen és az orvos is javasolja. A gyógyszer és lebomlási termékei jó része is hosszú ideig a szervezetben marad, s nem tudni, hogy a többi vegyi anyaggal együtt milyen változást idéz elő a sejtekben.

- Kiváló salaktalanító módszer a szaunázás is: ahhoz, hogy elérd a kívánt hatást, legalább hetente egyszer keríts rá sort!

- Sportolás közben is rengeteg szennyeződéstől megtisztul szervezet, hiszen sokat verítékezik, illetve felgyorsul a vér- és nyirokkeringés a szövetekben, ezáltal pedig javul a salakanyag-kiválasztódás. A felfokozott légzéssel a légnemű szennyeződés távozik el könnyebben.

A rejtett mérgezés következménye lehet:
· anyagcserezavar,
· idegrendszeri elváltozás,
· az immunrendszer aktivitásának csökkenése,
· visszatérő gyulladás, fertőzés,
· allergia, túlérzékenység,
· emésztési zavar, gyulladásos gyomor- és bélbetegség,
· fejlődési rendellenesség,
· az örökítő anyag (DNS) károsodása,
· daganatos betegségek kialakulása


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése